Get Adobe Flash player
HungarianMagyarRomanianRoEnglish (UK)

45.FÚVÓSTALÁLKOZÓ

AVATÓ ÜNNEPSÉG

megnhivo szeptember 1 resize

SCHENGEN II.

HORVATH

INFO

Numarul unic pentru
apeluri de urgenta este 112

 112

BIBÓ JÓZSEF ÉLETRAJZ

 

Egy emberélet munkásságát, alkotásának eredményét tárgyias módon méltatni, értékelni nehéz feladat. Bibó József személyisége, sokoldalú tevékenysége külön kutatást, külön feldolgozást igényelne, most azonban csak egy rövid összefoglalást kísérlek meg.

1843. február 9-én született Barátoson. Életrajzában így ír világrajöveteléről: „Születtem 1843. február 9-én, péntek napon. Pénteket szerencsétlen napnak tartják a babonás emberek, de ezt a balhitet én egész élettörténetemmel meghazudtolom, mert én ugyan gyáva voltam teljes életemben, de az isteni gondviselés annyira szeretett, hogy ahol nem is reméltem, ott adott szerencsét". Tanulmányait a helybeli felekezeti iskolában kezdte, Sepsiszentgyörgyön, majd Brassóban folytatta. Tanárainak alakját, első iskolai élményeit évek multával is szeretettel eleveníti fel: „Tanítóm, ifj. Szacsva Ádám úr nem lehetett rossz ember, mert csak egyszer verte meg a fejemet a pipaszárával azért, hogy a sokszorozó táblát nem tudtam". A nagyenyedi kollégiumban hat gimnázium és a tanítóképző elvégzése után szerzett tanítói oklevelet.

Az 1860-as években kibocsátott népoktatási törvény a barátosi iskolában is megújhodást, változást eredményezett. A magas gyermeklétszámra való tekintettel (139 tanköteles) a községiek anyagi ráfordítása árán meghirdették a második tanítói állást. 1870. október 9-én Bibó Józsefet választották a tisztség betöltésére, ezzel a helybeli iskola két tanerőssé vált. Kocsis Elek felekezeti tanító a felsőbb osztályokkal, Bibó József községi tanítóként pedig az alsóbb osztályokkal foglalkozott.

Tanítói tevékenysége mellett az iskolaszék pénztárosa, a népkönyvtár rendezője volt, ugyanakkor a helybeli református egyházközség hosszú éven át szakavatott jegyzőjét tisztelhette személyében. Különleges tehetségére, rátermettségére szülőfaluján kívül is felfigyeltek, mivel a Háromszék vármegyei tanítótestület orbai járáskörének becses tagja volt. Cseh Lajos járásköri jegyző lelkes szavakkal számolt be Bibó 1891. május 20-án, a járásköri gyűlésen tartott előadásáról: „Előadását értékessé tette azáltal, hogy mindent, amiről beszélt, be is mutatott természetben. Nem is volt soha az orbai tanítóknak olyan népes gyűlése, mint a Bibó úr előadása alkalmával. Kicsiny és nagy egyaránt az előadóhoz akart furakodni, mert olyan dolgokat hallott és olyan rovarokat látott, melyeket hiába keresnénk a legbővebb természetrajzi munkában is. Saját észleleteit adta elő oly elragadó egyszerűséggel, milyennel csak valódi szakember szokta kedvenc tárgyát előadni. Ha szűk jelentésem kerete engedné, sok érdekest szeretnék elmondani erről az előadásról. Szűnni nem akaró lelkes éljenzéssel lett jutalmazva kedves előadónk, ki ismételten megígérni szíves volt, hogy a jövő gyűlésig ismét kutat, keres és tanulmányoz és azt velünk újból közölni fogja".

Tizenöt évi tanítóskodás után betegségének súlyosbodásával Bibó önként kérte nyugdíjaztatását, így 1890-ben visszavonult az iskolai életből. Az orbai járáskör tanítótestülete méltó szavakkal köszöntötte nyugdíjba vonuló tagját, ezt bizonyítja az 1891. december 27-én kiadott jegyzőkönyvi kivonat is: „Bibó József barátosi tanító, járáskörünk tagja munkaképtelennek találtatott és nyugdíjaztatott. Bibó József e körülményt bejelenti és kéri, hogy a kör rendes tagjai közül törültessék. Miután Bibó József járáskörünknek egyik legmunkásabb tagja, több évig pénztárosa volt s járáskörünk történetében fényes nevet vívott ki magának, jegyzőkönyvileg fejezi ki sajnálatát körünk a veszteség felett s mert, ha tanítói hivatal terheit nem képes is megrendült egészsége miatt folytatni, hogy körünkkel a szellemi kapocs megtartassék, tiszteletbeli tagul egyhangúlag megválasztatott, miről Bibó József jegyzőkönyvi kivonatban értesíteni határoztatott. Levele pedig, melyben a tanítói hivatal magasztos voltát oly gyönyörű hasonlatokkal festi, örök emlékül szóról szóra jegyzőkönyvre vétetni határoztatott ".

A nyugalmazott tanító bekövetkezendő haláláig falusi magányát barangolásaival, természeti útjaival enyhítette. Bejárta szűkebb vidéke, Háromszék rónáit, ugyanakkor Nagyenyed környékét és a Kárpátok völgyeit is. 1914. február 4-én szívbaj vetett véget életének. Házassága gyermektelen volt, ezért végrendeletében tekintélyes összeget, 1000 koronát ajándékozott a barátosi református egyháznak. Gyászjelentéséből következik egy részlet: „Barátosi Bibó József nyugalmazott tanító életének 71. házasságának 43. évében hosszas, de türelmes lélekkel viselt szenvedés után mély bánatunkra, jobblétre szenderült. Megszűnt dobogni a tudományos vizsgálatokért dobogó szerető szív. Íme a még gondolkodó lélek, mely mindig a nagy természet titkait kereste: megtért alkotójához megismerni a végtelenség örök titkait. Pihenése legyen csendes, emléke áldott".